my life

novemberben elkoltoztem egy uj helyre eszakra. kicsit kevesebb penzert kulon szobaban lakhattam, ez kihagyhatatlan volt. es akkor jott a meglepetes. felhivott h tolem ket utcanyira vesz ki lakast segitek-e koltozni ilyesmi. sose mondta ki, de talan miattam koltozott oda. a november ugy telt, h otthon joforman nem voltam vegig nala laktam. elmentunk ikeaba... kozosen csinositottuk ki a lakast. o az izlesevel en egy bazi nagy viraggal. illetve a szerencse bambusz otlettel, h neki is legyen egy es nekem is es barmerre jarunk a bambusz osszefuz.

november 27-en lattam utoljara szivbol mosolyogni. akkor indult dolgozni. en par nappal kesobb mentem haza magyarba szabadsagra. nalam hagyta a kulcsot h felelossegteljes ferfikent locsoljam a viragot. mikor atmentem egy cetlit talatam amin az allt h szeret. megforditottam es rairtam h "mikor ezt a cetlit olvasod meg nem leszek itt de tudd sietek hozzad es mindennel jobban szeretlek."

hazamentem. unokaocsem szuletett par honappal ezelott sokat bohockodtam vele.

akkor kaptam az elso smst.

lelkileg le volt hangolva.. olyanokat irt h nem tudja felall-e meg a padlorol.

mindennap hivtam. beszeltem vele amig a sirasa nevetesbe nem valtott. sosem engedtem h enelkul aludjon el . kozben probaltam visszairni a repulojegyem h elobb mellette lehessek. pedig ekkor meg nem is gondoltam semmi rosszra.

az elso into jel az volt mikor visszaerkezesemkor nem nyitott nekem ajtot. szombat este volt, tudta h jovok. azzal nyugtattam magam h bizti kimerult es elaludt. nem tul meggyozoen mert egesz ejjel nem tudtam aludni. 37 nem fogadott hivast csinaltam. reggel vegre beengedett. tenyleg nagyon le volt fogyva. azt mondta napok ota nem evett. alig nezett a szemembe. meg akkor is azt hittem, hogy a kozelsegem segit.

melo utan azonnal hozza mentem. csinaltam neki levest. alig evett belole es remegett a keze.

ejjel arra ebredtem h ul az agyban . kerdeztem miert nem alszol kicsim? erre: en ma mar a pokolban leszek.

nagyon megijesztett. nem mintha en hinnek az ilyesmikben, de tudtam, hogy o hitt. egyszer meg a furdoszoba ajtot is be kellett csuknom mert latott benne valamit amitol megijedt... de annyira, hogy el se merte mondani mi az. probaltam nyugtatni, hogy dehogy leszel velem leszel ne hulyeskedj.. egyutt bohockodunk.

reggel puszival ebresztett. mosolyogva mutatta, h megette a levest. en is kezdtem hinni benne, h minden jora fordul. eletem egyik meghatarozo tevedese lett ez.

kerlelt, h ne hagyjam ott neki a laptopom "hatha baja esik". mondom 33 eves vagy... tudsz vigyazni ra. aztan mikozben oltoztem magahoz huzott es megkoszonte, h vele voltam. en allat meg akkor is azt hittem, hogy csak az estet koszoni meg.

csokkal valtunk el... en mondtam h ketten mindent legyozunk es h orokke mellette leszek.

o azt mondta varni fog.

este tizkor sem nyitott ajtot. felhivtam a foberlot h adjon egy kulcsot, hogy tudjak gondoskodni rola. szerencsemre meg el is jott velem. mivel kulccsal sem sikerult kinyitnunk az ajtot, be kellett tornunk.

az adrenalin ezerrel tombolt az agyamban... ahogy az ajto nyekkent mar benn is voltam a szobaban. tok sotet volt az agyhoz ugrottam de csak a takaro volt osszegyurva.

aztan megfordultam ... lassan. a korvonalait lattam a furdoszobaban. elindultam feleje: "kicsim csak en vagyok ne felj". azt hittem az ajtoberugas miatt bujt el...

eletemben nem ereztem meg olyan hideget es remelem soha tobbe nem is fogok. az a hideg ami a testebol aradt egy pillanat alatt vilagossa tette, hogy mar sosem segithetek rajta. nem lesz aki azt mondja, h macskaszemem van... vagy puhatalpam.

akkor tudtam meg milyen ha kitepik a fel szivedet.

fel pillanat alatt egy nagyobbacska drama alakult ki korulottem. mentosok surgolodtek, rendorok, nyomozok, halottkem. 4 orat beszelgettem veluk az elozmenyekrol, az smsekrol, az eloeleterol.

akkor jottem ra, hogy igazabol en sem ismertem Ot.

azt viszont tudom, h meg mindig rohadtul hianyzik.

azt mondtad nekem utoljara: "Varni fogok rad"

akkor en most azt kerem Toled: vigyazd a lepteim, amig itt vagyok - es keszitsd el a helyem, ha majd eljon az en idom is.

es ha lehet, szolj majd egy-ket jo szot az erdekemben.

B. L. emlekere

1975-2009.

irok par sort, ha jol neztem nyar ota nem volt bejegyzes. nem mintha szamitana... meg ha ebbol elnek mar reg ehen doglottek volna a gyerekeim.

a nyar remekul telt voltam otthon kicsit... elveztem a napsutest. meg talalkoztam Fannival sok-sok ev utan. aztan visszahuztam dolgozni, persze munkahelyet valtottam... ugyhogy halisten mar nem kell tulzottan az ejszakaba dolgoznom, hanem iskolazottabb embereknek adhatok ki normalisabb kajat.

szeretem a munkam es halisten eddig meg is becsulnek. kulonfele kepzesekre kuldenek, amiket, ha elvegzek, oraber emelessel jutalmaznak.

meg maga a kozeg is egy muzeum... kozepen kerttel, medencevel ,szokokuttal...  eszmeletlen. ha erre jartok ugorjatok be ... annyit mondok h a vilag legnagyobb iparmuveszeti muzeuma... aki idetalal nyer egy kapucsinot.

hat kisse bonyolítottam az életem ... E.-ről már írtam egyszer az elején. Ott hagytuk abba, hogy minden csodás. De persze megint sikerült belemásznom a szarba.

Az egész egy Hyde parkos találkozóval indult, ahol elmondtam neki, hogy szeretem, és hogy sok dologban igaza volt. Tök meglepüdött, örült neki ... és időt kért, hogy felfogja megeméssze. Mivel amugy sem volt miért kapkodnom belementem. Ezzel indultak a bajok. Az idő ugyanis ellenem dolgozott. Utána csak elvétve hívott, vagy ha talit szerveztünk .. lemondta. Esélyem sem volt bizonyítani neki. Később kiderült, hogy mivel már van valakije.. ezért nem egyszerü neki elszabadulnia. Csak án ezt mindig elutasításként éltem meg. Aztán mult hétvégén felhívtam, hogy döntse már el mit akar. Azt mondta, hogy engem. Hétfőn felhívott Ibizáról. már ivott kicsit... és elmondta, hogy engem szeret.. és hogy mit tegyen hogy ujra együtt legyünk. Mondom hivj fel másnap. Persze nem hivott, hanem vasárnap kaptam iegy smst hogy Londonba van de másnap utazik is tovább. Hát fullra kiakadtam... régen alig várta, hogy talizzunk... most meg le se szar. Veszekedtem vele egy sort... hogy akkor a fasznbak szivatott 3 héten át... ő védekezett, hogy most minden összeomlott.. melo anyagiak. Meg hogy nem egyszerü ez igy ha ketten fizetik a lakást... mit várok, hogy kiteszi az utcára az uj pasijat.

Igen, azt vártam. Tudom, fasz vagyok... de valaghol hittem abban hogy ez valaha még müködni fog. Ő meg mondta a veszekedés végén, hogy azert mindenképp szeretne kapcsolatban maradni velem... én meg, hogy felejtse el.

Konklúzió. Hiába szereti egymást két ember... ha a bizalmatlanság és a körülmények ennek gátat szabnak. Azt tudomm hogy én egy álmot üldöztem... és most heteket szenvedtem azért, amit mérciusban egy ujjmozdulatomra megkaphattam volna. Ez van... sose nő be a fejem lágya.

Csak tényleg jó lett volna tartozni valakihez... várni valakit haza...

Őt utjára engedtem... én meg húzhatok vissza csajozni ...

A lelki dolgokat meg majd kialszom...

ma elbattyogtam fodrászhoz. tök normális gyerek volt a fodrász, bár először azt hittem hogy meleg. eleve ilyen keleti arca volt, amit ki is festett. hát teherbe vegülis nem eshetek tőle, szal vettem a bátorságot, hogy lenyirja a hajam. aztan kiderült hogy full hetero... marha jókat dumáltunk éttermekről, csajokról, életről. mindig megtanulom, hogy nem szabad elsőre itélni. ja és a hajam is egész rendbelett:)

holnap a nagy terv, hogy kimegyek atival a hyde parkba frizbizni. remélem jó idő lesz ... legalább kiszórom a megszáradt pitáimat a kacsáknak:)

a tegnapi nap dióhéjban erről szólt. rákészültem a meccsre, a bbc nem adte le.. az m1 meg sajna nem müködött, ugyhogy erről frankón lecsúsztam. hálisten az egyik lakótársam épp megkinált a pálinkájából , ami így fél év után igazán itatta magát. én  4 feles után kiszálltam ők folytatták hajnalig... még nem eldöntött,ki járt jobban:)

egész éjjel szomjas voltam... elfelejtettem a csokistejet a hűtőben... ugyhogy ihattam vizet amit itt nem szeretek. ma meg felkeltem, hogy leszaladok üccsiért... persze hogy semmi nem nyitott ki időben, így mehettem busszal muffinért.

hat a csajokról annyit, hogy kiderült, valaki végig szeretett az alatt a 7 hónap alatt, amióta kinn vagyok. ez nekem tök meglepetés én erre nem lennék képes látatlanba. na mindegy remélem gyorsan kiheveri... és talál olyat aki megérdemli.

sziasztok

a mai nap történése, hogy ellátogattam a szobatársammal a helyi Asda-ba. odafelé - ahogy az lenni szokott, ha Atival megyek- sikerült rossz busszal menni rossz irányba, de azért kis gyaloglás árán visszabattyogtunk a helyes buszmegállóba. de télleg ha majd valaki érti, hogy azonos számozással Londonba hogy van egy busznak 3- 4 végállomása... az majd súgja meg nekem is :)

nem tudom, ti hogy vagytok vele... de én éhesen tudok jól vásárolni. ma persze telezabáltam magam valami digó tésztakajával. ez is egy hulyeseg... hogyha Ati főz enyém a mosogatás... ami azt jelenti, hogy ati megcsinálja, én megeszem, a lábos meg pihen 2 napig. nem baj, ez is a "ne légy trehány Dani" lecke része, hogy addig baszogat mig ráveszem magam és elmosom. 

na eltértem kissé... szal Asda, bevásárlás... előtte cigi... átgondolom mint egy igazi férfi, hogy mit kell venni... mer ugye fiu nem megy papirfecnikkel... azt hagyjuk meg a családos szolgaférfiaknak :) ahogy beléptem és elmentem a pénzért szobabiciklizö Asdás alkalmazott mellett észrevettem a RÉGI VÁGYAT. egy frizbit.

pár hete láttunk angolokat játszani vele sörözéssel, lányokkal. gondoltuk ha lesz nekünk is ... lesz vidámság is.

ugyhogy frizbi bevándorolt a bevásárlókocsiba,, egy ilyen habszivacs bárd és dárdaszerüséggel egyetemben. (anyám most büszke lenne rám... az utolsó pénzem már nem sörre meg cigire... hanem játékokra meg sörre költöttem)

cigire már kölcsön kellett kérnem.

aztán alig vártuk, hogy hazaérjünk ... rohantunk le vele a BBC melletti parkba... ami amugy is törzshelyünk, mert már voltunk ott hóiglut kipróbálni:D és pár sör után rájöttem, hogy Ati nem tud frizbizni... ő meg, hogy tőlem távol áll az erőszak... ugyhogy jól elvert azzal a habszivacs bizbasszal. hazaérkezésünkkor kiderült, hogy már délután óta szorgalmasan áztatjuk az alattunk lakó nénit... igy az ő rikácsolására szenderültem álomba...

*anyám él, a feltételes mód azért van mert nem olvassa a blogomat. ha olvasná, büszke lenne rám, de az is lehet, hogy elverne, mint a répát :)

a munkahelyem a belvárosban van az oxford circustól nem messze. itt van még egy egyetem és az All Souls templom is. ennek köszönhetöen még februárban végigélvezhettem egy éló U2 koncert 5 percét. utána meg, hogy  minden U2 kedvelő nálunk akart zabálni, ugyhogy pöröghettem az arcomon:)

na szal tegnap megint volt érdekesség. átküldtek egy másik mekibe (hopp egy kis hiba... azt elfelejtettem mondani, hogy McDonald'sban dolgozom) egy csomó festékkel ami egy többemeletes pláza első szintjén van. éreztem, hogy lesznek bajok ... dehát csinálni kell:)

odaérek a 4 kerekü trolimmal, útközben végig az a rémálmom volt, hogy leesik a festék és kiborul és összefestem a szép oxford streetet. hát, összefesteni nem sikerült, viszont leboritani a járókelők lába elé jópárszor ment:)

na aztán odaértem... ugye mozgólépcső, gondoltam addig betolom felugrom mekibe... hozok segitséget felcipeljük... már ott megallitanak a biztonságiak, hogy mi a szart cipelek... mondom festék ó hát azt vigyem hátra és ott a lift... remek eleve nem is ismertem a helyet.. es ugy nem eccerü megtalálni egy hátsó bejáratot. plusz mikor odaértem egy másik biztonsági vissza akart küldeni, márminthogy menjek elöröl tegyem le a trolit, azt hozzak segitséget:) (akik figyeltek azok tudják, hogy az én tervem is ez volt)

na mindegy felvittem feladogattam, hála a mekis egyenruhának az ottani dolgozó csaj azt hitte, nekik dolgozom és elkezdett pattogni hogy vigyek neki krumplit. az istennek se akarta megérteni hogy vinnék én, de 1 van saját melóm .. 2 azt se tudom náluk hol a fagyasztó, amibe a krumpli van. volt egy fekete srác ő világositotta fel miután befejezte a röhögést.

amugy a munkám 2 részből áll... főzőcske meg retekeltávolitás.

a fő baj ezzel, hogy egyszerre kell csinálni, ha nem akarok a mekiben aludni. szal beesek este ötre, es elkezdem szétszedni a gépeket kitisztitani, meg közbe ha jön valami rendelés akkor pikkpakk megcsinálni. akkor szokott gáz lenni, ha épp túl nagy a forgalom, és esélyünk nincs takaritani. akkor azt az éjféli zárás után kell ... de akkor eleve a belem is kilóg.

ma fél 4kor fejeztem be reggel. utána a szokásos buszozás a hóttrészeg angolokkal, de miota van iphone azóta elnetezem az időt hazáig.

na mennem kell készülődni, meg még valamit ennem is kell.

emlékeztessetek, hogy vegyem meg a nyamvatt turmixgépet.. különben olyan ropi maradok mint a Sebi haverom:)

tyüha... volt itt minden ...

kezdjuk az érzelmi szállal... a lány, akit vártam magamhoz, szombaton szabadtéri bulizott, ami olyan jül sikerült, hogy körbe körbe rohangászott, hogy neki fasz kell meg mindenkire rászállt.. bravo massive megint tudod kibe kell beleesni:)

de volt jó része is az egésznek, egyrészt E. irt pár smst amivel helyrerakta az agyam... másrészt hétfő hajnalba a többiek buliztak és mire hazaértem elfogyott a pia. ugyhogy hárman elmentünk... és kerekedett belőle egy borozós cigizős napfelkelte nézés:)

 a kezem rendszeres nyálazásáról nem tudok lemondani... csak a metron hülyén néz ki :)

amugy kösz, gyógyul.

ja ami ezt a csajos handabandázást illeti... mondtam neki hogy vagy rövid határidővel kijön hozzám ... vagy bukott a dolog a részemröl. ez a pár nap megtanított, hogy lehetek kedves, bármi... ledarálnak a francba... ugyhogy most csinálom, ahogy nekem teccik, azt ha neki nem, akkor mehet a francba.

meglátjuk ... kedd van napos idő.

ez megint egy szerelmi szál lesz ... lassan le kellene szoknom róla, mert még egysikuvá válik a blogom:)hát diohéjban megismertem a neten egy lányt, aki tökre hasonlít rám. eddig szépen ment minden a maga útján... megbeszeltük a személyes találkozót ami a magyar-angol távolságot nézve nem kis teljesítmény.

és itt jön a parám.. hogy mivel a tali csúszik... félek, hogy az érzelmeim is elkallódnak... és ezen az sem segitett, hogy a  hét közepétől Ő gyakorlatilag leszart..:)

na mindegy majd ez is megoldodik... hogy ne unatkozzam tegnap sikeresen elégettem a csuklóm, amit ma -egy ismerösöm tanácsára- szorgalmasan nyálazok.

este meg ki kellene néznem valamerre... mert inni nincs kedvem... esetleg egy zenehallgatos városnézés..  beszarás... fél éve itt rohadok és még szinte semmit nem láttam a városból. pipa vagyok magamra... annyi klassz dolog van itt amit meg kellene néznem, de aztán mindig felmentem magam hogy azárt sokat dolgozom... szabadnapon meg mosni kell meg kipihenni magam:D

hát meglátjuk... valahol csak kikötök ma is

a mai napom az emlékezésé. egy olyan valakié, aki az elmult 5 hónapot végigélte mellettem. oda járok szoliba ahol ő lakik. ez nem valami mazochizmus egyszerüen Londonba nehezen találok olyat szolit ahol nem kell egy halom papirt kitöltenem, hogy nem vagyok bőrbeteg és olcsó és ha betévedek még várnom sem kell.

szóval ma arra jártam ahol ő lakik. bár mondhatnám azt is, hogy arra ahol most én laknék, ha nem kúrom el. ez egy egyszerü ház nem messze az arsenal stadiontol. itt lakik E., es uj barátja. es hogy ezt miert nem fájva irom le?:) mert igy van rendjen.

kapcsolatunk akkor kezdődött E.vel, mikor kijöttem Londonba es megfogadtam, hogy fel evig nőre sem nézek. egy lakásban laktunk. ő fenn egyedül, én két sráccal lenn. aztan mivel őt mindenki simán elkerulte, mivel hogy sztriptizes, csak én maradtam neki. én meg vagyok olyan balfasz, hogy ilyenek ne érdekeljenek. ebből is lett minden bonyodalom.

merthat ahogy az idö mult... neki érzelmei lettek. én szerettem őt... de több eszem is volt mint hogy beleessek egy ilyen lányba. de tudtam, hogy örökké nem tarthatom magam mellett. az igazsághoz hozzátartozik, hogy ki volt nyalva a seggem mellette. kaját csinalt, ajándékokat kaptam parfümöt ilyesmit. de végig lelkiismeret furdalasom volt.

aztan tobbszori szakitas utan... ha ivott neha ugy ki tudott vágni mint a taknyot:)

na szal... még épp elintéztem neki egy átutalást... még kicsim voltam az smsbe amit kuldott, mikor megéreztem, hogy baj van. elmaradtak az smsek.. tudtam, hogy magától nem lenne ereje elhagyni... és hogy talált valakit.

ha éreztél már olyat, hogy fáj elvesztened valakit... miközben tudod, hogy Neki ez jó. na szal... kezdek magam számára is érthetetlen lenni...

tehát én szerettem őt... eszem égéban sem volt kihasználni... csak valahogy sosem tudtam ezt megmondani neki.. vagy ha megmondtam ... utana egy par nappal ujra egyutt aludtunk.

es most... mikor elmegyek az előtt a lakás előtt, nem az jut eszembe hogy te barom... mit hagytál ki... nem is féltékenység hogy más öleli azt a nőt akit szerettem... hanem hogy most az egyszer talán jól alakulnak a dolgok mindkettőnknek. és ezért hálát érzek.

mire hazaértem hivott  is hogy hogy vagyok... mert azt még nem mondtam hogy azota is joba vagyunk... szoktunk egyutt kavezni... o hivott is magához a lakására... de én soha többé nm mehetek oda. ennyivel tartozom neki és magamnak is .

ez lenne E. története ... kissé zavaros és kusza... de talán segit bemutatni magam Nektek.